| Szeressük egymást!
Az ember újjászületett szellemét Jézus Krisztus örök élettel, Szent Szellemmel, a Szent Szellem pedig Isten szeretetével tölti fel. A Szellemmel való beteljesedést Pál apostol többek között azért is szorgalmazza, mert a Szentlélekben való alámerítkezés, annak túlcsorduló jelenléte növeli a hívő képességét arra, hogy kifejlessze természetében a készséget, hajlandóságot a szeretetben való járásra. A két nagy parancsolat betöltésére a megváltás teremti meg a feltételeket a hívőben, a Szent Szellemmel való betöltekezés pedig a képességet. Ha tele van a szíved Szentlélekkel, akkor beszédednek van tartalma, ereje és hatása. A hívő számára a Szentlélek kiáradásával járó haszon túlbecsülhetetlen. Nem véletlenül található a karizmákról és a karizmák használatáról szóló fejezetek között a szeretetről szóló kinyilatkoztatás. Pál nem a szeretetet és a karizmákat állítja egymással szembe, hanem világossá teszi, hogy a Szentlélek kiáradásának és a hívőben való lakozásának a legfőbb haszna az, hogy a Jézus Krisztusban hívő emberek szeretettel beteljesedhetnek, szeretetben járhatnak, utána a szeretet vezeti őket a teljességbe, és a szeretet teszi hasznossá, értékessé, építővé a karizmák megnyilvánulásait is a gyülekezeti életben.
A Szentlélek kiáradása a szeretet mellett szabadsággal is megajándékozza az ember szellemét: „Mert ahol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság.” (2Kor 3:17) A bűn és a halál erői fogságban tartják az ember szívét. Ha szeretne ebből az állapotból kitörni, akkor sem képes, mert az elnyomást fönntartó szellemi hatalom felülhaladja az ember értelmét, akaratát, cselekvőképességét. A Szent Szellemmel való betöltekezésben nincs a hívő kényszerítő hatalom alatt, mert, szemben a sátánival, az Úr Szelleme visszaadja és tiszteletben tartja az ember döntési szabadságát. Tehát minden hívőnek szabad akarata alapján kell döntenie arról, hogy viszonozza-e Isten szeretetét, akarja-e szeretni felebarátját, mint önmagát. Újjászületése után hívőként választási szabadsággal rendelkezik. Isten Igéje arra szólít fel bennünket, hogy miután megismertük az Urat, válasszuk a szeretetet. Hívőként rendelkezel azzal a kegyelemmel, hogy a szeretetet tedd meg az életed alapjává és gyökerévé: „a szeretetben meggyökerezvén és alapot vévén…” (Ef 3:18a) Pál erre szólít fel minden hívőt, miután Krisztus beköltözött hit által a szívünkbe, és a Szentlélek megerősítette a belső emberünket. Nem mindenki tesz eleget a felszólításnak, ezért a hívők között is a kelleténél több indulatot, haragot, gyűlölködést lehet tapasztalni. A szeretetlen magatartás által a hívők elveszíthetik azokat az áldásokat, amelyeket megtérésükkor kaptak. Újra üressé, semmivé és hiábavalóvá válhat az életük, munkájuk, ha nem ismerik fel, hogy csak egy út vezet az Atyához, ez pedig a krisztusi szeretetben való járás. Minden ember kulturális, politikai hátterét, saját természetét, magatartását átszövi a harag, a gyűlölet, amelyből tisztulásra van szüksége az újjászületés után. Mindenki közvetlenül vagy közvetett módon hordozója, támogatója volt a gyűlölet tradíciójának. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
