A szeretet kiv�l�s�ga Szent P�ln�l (1Kor 13,1–13) Szt. P�l leveleinek, s�t az eg�sz �jsz�vets�gnek egyik legszebb r�sze a Korinthusiaknak �rt lev�lnek az a r�szlete, amelyet szeretet himnusz�nak nevezz�k. A szeretet (agap�) jelent�se nem csup�n emberi-etikai t�k�letess�g, hanem eredend�en isteni adom�ny Szt. P�l haszn�lat�ban. Ez�rt a teol�gia az isteni er�nyek k�z� sorolja. L�nyege, hogy Istent �nmag��rt szeress�k, felebar�tainkat �s �nmagunkat pedig Isten�rt. Ennek megfelel�en a szeretet himnusz�ban hol az istenszeretetr�l, hol a felebar�ti szeretetr�l van sz�, n�ha pedig egy�tt szerepel mind a kett�. A bevezet�sben Szt. P�l apostol buzd�tja a korinthusiakat, hogy t�rekedjenek rendk�v�li lelki adom�nyokra (karizm�kra), annak ellen�re, hogy ilyen adom�nyokban kevesen r�szes�lnek. Felh�vja azonban figyelm�ket a vall�si �letnek egy m�g kiv�l�bb �tj�ra, amelyen mindenki j�rhat, s ezt a kiv�l�bb utat akarja megmutatni nekik a szeretet himnusz�ban. A kereszts�g szents�ge �ltal minden h�v� r�szes�l a Szent H�roms�ggal val� k�z�ss�gben, amely maga a megszentel� kegyelem, �s r�szes�l a Szent L�lek lelki aj�nd�kaiban, adom�nyaiban, term�szetfeletti er�nyekben. �m a Szent L�lek ezeken k�v�l rendk�v�li lelki adom�nyokat is �raszt a kiv�lasztottak lelk�be. Ezek els�sorban az Egyh�z k�z�ss�g�nek jav�ra adatnak, mint p�ld�ul az Egyh�z isteni eredet�nek tan�s�t�s�ra, a kereszt�ny hit elterjeszt�s�re, vagy a h�vek lelki jav�ra. Az els� kereszt�nyek idej�ben ezek a kegyelmek b�s�gesen �radtak, k�s�bb az Egyh�z meger�s�d�s�vel ritk�bbak lettek, de soha nem sz�ntek meg teljesen. A r�vid bevezet�s ut�n az apostol kifejti a szeretet sz�ks�gess�g�t, majd kiv�l� tulajdons�g�t �s v�g�l a szeretet �r�k maradand�s�g�t. Szent P�l h�rom szakaszban (13,1–3) felsorolja a k�l�nf�le rendk�v�li adom�nyokat (karizm�kat) �s h�romszoros fel�p�t�sben tan�tja, hogy a legkiv�l�bb lelki adom�nyok, �s m�g a h�sies er�nygyakorlatok �rt�ke is k�rd�ses, ha hi�nyzik bel�l�k a szeretet: „Ha szeretet nincs bennem…” El�sz�r a nyelvek adom�ny�t eml�ti az apostol, amelyet feltehet�en t�lbecs�ltek Korinthusban. A Bibli�ban le�rtak alapj�n a nyelvek adom�nya (glosszolalia) a misztikus im�ds�g egy fajt�ja �s term�szetfeletti ekszt�zis sor�n sokszor �rthetetlen szavakban �s felki�lt�sokban nyilv�nul meg. Az Apostolok Cselekedeteiben t�bbsz�r olvassuk, hogy a Szent L�lek amikor bet�lt�tte a h�veket, pl. �ppen a megt�rt pog�ny kereszt�nyeket, azok eksztatikus besz�dben magasztalt�k Istent (ApCsel 10,46 �s 19,6). Ez a jelens�g azonban nem azonos a sokf�le nyelveken val� besz�l�s csod�j�val, ami az els� P�nk�sd napj�n t�rt�nt (ApCsel 2,1–13). „Az angyalok nyelv�n” sz�noki fokoz�sa a gondolatnak. Szent P�l meg�llap�tja, hogy szeretet n�lk�l m�g az ilyen term�szetf�l�tti ekszt�zisban kimondott szavak is csak l�lektelen mechanikus hangok „csak zeng� �rc”, azaz �rchangszer hangja. Amit a nyelvek adom�ny�val kapcsolatban �llap�tott meg az apostol, az �ppen �gy �rv�nyes egy�b karizm�kra is mint amilyenek p�ld�ul a prof�t�l� tehets�g. Olyan t�nyek, esem�nyek el�re hirdet�se, amelyeket term�szetes �sszel nem tudhatunk el�re. Vagy p�ld�ul a tud�s adom�nya: olyan igazs�gok megismer�se �s k�zl�se, amelyek term�szetf�l�tti megvil�gos�t�sb�l, kinyilatkoztat�sb�l ad�dnak. Ilyen a hit adom�nya is, amellyel egy�tt ad�dhat a csodatev�s k�pess�ge (v�. Mt 21,21). M�g olyan rendk�v�li kit�ntet� isteni adom�nyok birtok�ban sem n�lk�l�zhet� a szeretet. Ami �rv�nyes a karizm�kra ugyan�gy �rv�nyes egyes rendk�v�li er�nygyakorlatokra is, mint p�ld�ul, ha valaki eg�sz vagyon�t sz�tosztan� a szeg�nyeknek, vagy v�llaln� a legf�jdalmasabb v�rtan�s�got, a t�zhal�lt. A felsorolt er�nygyakorlatok �nmagukban a leg�rt�kesebbek �s t�k�letesek, de a h�v� ember m�g a h�sies teljes�tm�nyekkel is csak akkor lehet �nmag�nak �s m�soknak a jav�ra, ha lelk�t elt�lti a mindent �tfog� szeretet, ha ez ir�ny�tja �t minden cselekedet�ben. K�l�nben a legnagyobb �ldozattal �s �nmegtagad�ssal j�r� er�ny sem haszn�l semmit. Szt. P�l apostol miut�n r�mutatott a szeretet sz�ks�gess�g�re, a k�vetkez� versekben (13,4–7) a szeretet kiv�l� tulajdons�gaira vil�git r�. E p�r versnek puszta elolvas�sa is el�g annak felismer�s�hez, hogy a szeretet kiv�l�s�ga m�r �ltal�noss�gban is megmutatkozik. Gyakorlatilag ugyanis a szeretet az ember teljes �let�re, �sszes �letk�r�lm�nyeire, �s ezek k�zepette szab�lyozza cselekedeteit. Akiben megvan a szeretet, az �gy cselekszik, ahogyan az apostol itt a szeretetnek a tev�kenys�g�t 15 k�s�r� jelz� �s ige seg�ts�g�vel le�rja. Nagyon val�sz�n�, hogy a szeretet n�h�ny tulajdons�g�t az apostol a korinthusi egyh�zk�zs�g vissz�s �llapot�ra val� tekintettel emelte ki. �gy p�ld�ul val�sz�n�en a pog�ny b�r�s�gok el�tt folytatott peresked�s ellen, a p�rtoskod�s szellem ellen, a n�k szabadoss�ga ellen ir�nyulnak a k�vetkez� kit�telek: a szeretet t�relmes, nem f�lt�keny, nem g�g�sk�dik, haragra nem gerjed. Szent P�l a helyi adotts�gokt�l f�ggetlen�l, �ltal�noss�gban is fejtegeti a szeretet tulajdons�gait: „Nem f�lt�keny”, mert homlokegyenest ellenkezik a szeretettel, ha valaki irigykedik felebar�tj�ra, annak el�nye vagy java miatt. „Nem gondol rosszat”, a g�r�g sz�veg alapj�n �gy is �rtelmezhet�, hogy nem r�ja fel az elszenvedett rosszat vagy k�rt. „Nem �r�l a gonoszs�gnak”, tudniillik a m�sokat �rt rossznak vagy k�rnak. Vagy pedig: nem �r�l, ha l�tja, hogy m�sok gonoszat cselekszenek. „Mindent elt�r”: a g�r�g ige azt is jelenti: befed. Vagyis m�sok b�neit bef�di, nem tartja sz�mon, nem �rzi eml�kezet�ben. A szeretetnek az a tev�kenys�ge, hogy „mindent elhisz �s rem�l”, nincs �sszef�gg�sben a k�t m�sik teol�giai er�nnyel, a hittel �s a rem�nnyel. A kifejez�s a felebar�ttal szemben olyan magatart�st dics�r, amely mentes a gyanakv�st�l, a bizalmatlans�gt�l, �s �ppen ellenkez�leg: nemes bizakod�ssal a j� gy�zelm�t v�rja. Ez�rt m�sok szavait �s tetteit a j�s�g szempontj�b�l fogja fel �s fogadja el. A szeretet himnusz�nak harmadik, befejez� r�sz�ben Szent P�l apostol kifejti a szeretet �r�kk� val� megmarad�s�t. Miut�n a szeretetet �sszehasonl�tja a karizm�kkal, meg�llap�tja, hogy egyed�l a szeretet rendelkezik azzal a kiv�lts�ggal, hogy a t�lvil�gi beteljesed�skor tov�bbra is fenn�ll, term�szetesen a beteljesed�s t�k�letes m�dj�n. Ez k�l�nb�zteti meg a szeretetet a prof�t�l�s, a nyelvek adom�nya �s a tud�s rendk�v�li lelki adom�nyait�l, amelyek rendeltet�se csak a f�ldi �let idej�re sz�l, azut�n „megsz�nik, elhallgat, eleny�szik”. Tov�bbi k�l�nbs�get jel�l meg abban, hogy a karizm�k a term�szetf�l�tti igazs�gnak csak egy r�sz�t, t�red�k�t k�pesek megragadni �s k�z�lni, m�g a szeretet t�rgya Isten a maga teljess�g�ben. „Amikor azonban elj�n az, ami t�k�letes”, vagyis a term�szetfeletti vil�g megismer�se, amely az �dv�z�ltek oszt�lyr�sze �s jutalma, akkor „v�get �r az ami t�red�kes”. Megsz�nik a miszt�riumok jelenlegi t�k�letlen ismerete, amelyet a pr�f�t�l�s �s tud�s karizm�ja �ltal b�runk. A „t�red�kes” �s „t�k�letes” k�z�tti k�l�nbs�get az apostol kett�s hasonlattal vil�g�tja meg. A f�ldi �letben el�rhet� term�szetfeletti ismeret �gy viszonylik az �dv�z�ltek t�k�letes ismeret�hez, mint a gyermekkor gondolkod�sa, besz�de, viselked�se a feln�tt ember�hez, vagy mint a f�mt�k�rben l�that� hom�lyos k�p a k�zvetlen �s tiszta l�t�shoz. A f�ldi �let folyam�n „t�k�rben �s hom�lyosan” l�tjuk Istent �s a term�szetf�l�tti dolgokat. A hasonlat alapj�ul az akkori f�mb�l k�sz�lt t�kr�k szolg�lnak, amelyek hom�lyos k�pet mutattak. Arr�l van teh�t sz�, hogy a mostani isten-megismer�s�nk csak k�zvetett, hi�nyos, hom�lyos, tele rejt�llyel �s titokkal, �s ezt Szent P�l �gy mondja: t�red�kes. Csak a t�lvil�g hoz majd k�zvetlen, t�k�letes megismer�st, k�p �s hasonlat n�lk�lit, amely olyan lesz, mint amikor szemt�l szembe, sz�nr�l-sz�nre l�tunk. Az �dv�z�ltek olyan t�k�letesen ismerik Istent, ahogyan �k maguk �r�kt�l fogva Isten kiv�laszt�s�ban r�szes�lnek. Isten k�zvetlen l�t�s�nak mag�t�l �rtet�d� k�vetkezm�nye lesz az, amit az apostol k�s�bb mond ki, – hogy az Isten ir�nti szeretet �r�kre fennmarad. A szeretet teh�t val�ban fel�lm�lja az �sszes rendk�v�li lelki adom�nyokat. A szeretet nemcsak a karizm�kat m�lja fel�l, hanem a m�sik k�t teol�giai er�nyt is. „Most azonban”, vagyis a f�ldi �let folyam�n, ha meg is sz�nnek a rendk�v�li lelki adom�nyok, amelyekben am�gy sem r�szes�l mindenki, �s nem is sz�ks�gesek mindenkor, de felt�tlen�l „megmarad a hit a rem�ny �s a szeretet, ez a h�rom”. Vagyis a h�rom theol�giai er�ny sz�ks�ges �s maradand� adom�nya minden h�v�nek. Ezek n�lk�l nem �rhet� el az �dv�ss�g. „De k�z�tt�k legnagyobb a szeretet”, m�gpedig az�rt, mert term�szet�n�l fogva a mennyei boldogs�gban is �r�kre megmarad, m�g a hit �tmegy Isten k�zvetlen szeml�l�s�be, a rem�ny pedig beteljesedik Isten �r�k b�r�s�ban.