Szeretteim, szeress�k egym�st, mert a szeretet Istent�l van, �s aki szeret, az Istent�l sz�letett, �s ismeri Istent, aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent, mert Isten szeretet. Abban nyilv�nul meg Isten hozz�nk val� szeretete, hogy egysz�l�tt Fi�t k�ldte el Isten a vil�gba, hogy �lj�nk ��ltala. Ez a szeretet, �s nem az, ahogy mi szeretj�k Istent, hanem az, hogy � szeretett minket, �s elk�ldte a Fi�t engesztel� �ldozatul b�neink�rt. Szeretteim, ha �gy szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeress�k egym�st.” (1 Jn 4, 7-11 �j ford.) �gy olvastuk: „… �s aki szeret (akiben szeretet van), az (az) Istent�l sz�letett, �s ismeri Istent…”. �gy gondoljuk – an�lk�l, hogy a kijelent�s l�nyeg�t megv�ltoztatn�nk – az „ismeri Istent” jobban meg�rtj�k, ha az „ismeri” sz� helyett ink�bb a „k�z�ss�gben van Istennel” kifejez�st alkalmazzuk. Ezekut�n �gy olvashatjuk: „… �s aki szeret, akiben szeretet van, az az Istent�l sz�letett, �s az k�z�ss�gben van Istennel, aki pedig nem szeret, az nincs k�z�ss�gben Istennel (annak semmi k�ze sincs Istenhez), mert Isten szeretet.” A Biblia szerint a szeretet, nem emberi tulajdons�g. A szeretet Isten tulajdons�ga. Az ember nem tud szeretni, sz�let�sekor ezt a tulajdons�got nem hozza mag�val a g�njeiben, ez nem �r�k�lhet�, mint bizonyos k�pess�gek, adotts�gok. Nikod�musnak azt mondta J�zus Krisztus, hogy az embereknek �jonnan kell sz�letni�k (Jn 3, 7). �s Isten hajland� �jj�sz�lni benn�nket! �jj�sz�let�s�nkkor pedig az �r J�zus Krisztust�l megkapjuk a Szentlelket, az �r J�zus Krisztus Lelk�t, az Isten Lelk�t, Aki �ltal a sz�v�nkbe k�lt�zik (egyebek mellett) az Isten szeretete. Imm�ron tudunk szeretni, hiszen az �jj�sz�let�s �ta benn�nk lakoz� Szentlelke �ltal m�r k�z�ss�gben vagyunk �vele, „van k�z�nk” egym�shoz. Id�zz�k fel, hogy az apr� kieg�sz�t�sekkel hogyan olvastuk! „… �s aki szeret, akiben szeretet van, az az Istent�l sz�letett, �s az k�z�ss�gben van Istennel, aki pedig nem szeret, az nincs k�z�ss�gben Istennel (annak semmi k�ze sincs Istenhez), mert Isten szeretet.” Miut�n az �jj�sz�let�ssel Isten szeretete �radt a sz�v�nkbe, ez a szeretet el�bb-ut�bb lelk�nk, szem�lyis�g�nk r�sz�v� v�lik. Az �jj�sz�let�ssel teh�t az isteni szeretet birtokosa lett�nk, m�ghozz� kegyelemb�l. Mert hitt�nk Istennek, elfogadtuk szent akarat�t, magunk�v� tett�k kijelent�seit, parancsolatait, �s az �let�nket – az � tetsz�se szerint (Jn 6, 29) – egyetlen Fia kez�be tett�k, �s egyetlen Fia az �r J�zus Krisztus nev�re keresztelkedt�nk meg. A k�s�bbiekben m�r a benn�nk lakoz� – Istent�l sz�rmaz� – szeretettel tudjuk szeretni embert�rsainkat, az �rt�nk �let�t ad� Megv�lt� Urunkat, �s nem utols� sorban szent Aty�nkat, aki az � egyetlen Fi�t adta �rt�nk „… engesztel� �ldozatul b�neink�rt”. Ennek ellen�re tudnunk kell, hogy az a szeretet, amellyel mi szeretj�k Istent, elt�rp�l amellett a szeretet mellett, ahogyan � szeret benn�nket. „Ez a szeretet, �s nem az, ahogy mi szeretj�k Istent…” Isten szeretete teh�t mindenekf�l�tt �ll�, p�ratlan, emberi elm�vel felfoghatatlan m�rt�k�. L�ny�re nem csup�n az �r�kk�val�s�g, a mindentud�s �s a mindenhat�s�g, a minden�tt jelenl�v�s�g jellemz�, hanem Isten l�ny�nek ugyanilyen meghat�roz� �rt�ke a szeretet is. Isten orsz�ga teh�t nem m�s, mint: a szeretet orsz�ga, a szeretet kir�lys�ga. Amikor P�l apostol a szeretet v�lfajair�l, jellemz�ir�l, saj�toss�gair�l, megnyilv�nul�si form�ir�l �rt a Korinthusban m�k�d� helyi gy�lekezetnek, akkor �gy fogalmazott: (Mivel a mai k�znyelvhez k�zelebb �ll�nak v�lj�k az �j ford�t�s sz�veg�t, ism�t abb�l id�z�nk.) „A szeretet t�relmes, j�s�gos a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem k�rkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik b�nt�an, nem keresi a maga haszn�t, nem gerjed haragra, nem r�ja fel a rosszat. Nem �r�l a hamiss�gnak, de egy�tt �r�l az igazs�ggal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent rem�l, mindent elt�r. A szeretet soha el nem m�lik…” (1 Kor 13, 4-8) Az Isten�nket jellemz� szeretet, a szeretet minden itt felsorolt saj�toss�g�t mag�ban hordozza. A l�ny�t �that� szeretet teh�t maga a t�k�letes szeretet (g�r�g�l agap�), amely, mint olvashattuk: t�relmes, j�s�gos, nem irigy (�nz� m�don nem f�lti a jobb helyzet�t), nem f�lt�keny (nem bosszankodik m�s siker�n vagy jobb helyzet�n), nem k�rked�, nem �ntelt, nem tolakod�, nem b�nt�, nem a maga haszn�t keresi, nem haragv�, nem a rosszra figyel, t�vol van mindenf�le hamiss�gt�l, az igazs�gban �rvendezik, meg�rt�, rem�nyked�, hossz�t�r�, soha el nem m�l�. Mivel Isten �r�kk�val�, a szeretet is �r�kk�val�. Keress�k meg, hogy a szeretet melyik v�lfaj�ba illeszthet� be Istennek az a szeretet-megnyilv�nul�sa, hogy „… elk�ldte a Fi�t engesztel� �ldozatul b�neink�rt.”! Ha ezt siker�l megtal�lnunk, akkor Istenr�l m�g t�bb ismeret�nk lesz, m�g jobban megismerj�k szeretet�nek egyed�l�ll�s�g�t, p�ratlans�g�t, szem�lye �gy m�g vonz�bb lesz sz�munkra. M�g k�zelebb ker�lhet�nk �hozz�, m�g szorosabb k�z�ss�g alakulhat ki k�z�tt�nk. S miut�n tudjuk, hogy csak akkor lehet benn�nk szeretet, �s ez a benn�nk l�v� szeretet csak akkor fejl�dhet tov�bb, ha mind szorosabb k�z�ss�gbe ker�l�nk Istennel, vizsg�l�d�sunk m�ris nem mondhat� �nc�l�nak vagy f�l�slegesnek. Miut�n a szeretet t�relmes, j�s�gos… mi �gy tal�ltuk, hogy j�s�gos szeretete (j�s�ga, j�indulata) ind�totta Istent arra, hogy elk�ldje a Fi�t engesztel� �ldozatul b�neink�rt. J�l d�nt�tt�nk? H�t persze, hogy j�l, hiszen m�g a k�znyelv is gyakran �gy emlegeti Istent, hogy „J�isten”. M�g J�zus Krisztus is ezzel a „j�” jelz�vel illette Istent (az Aty�t) a gazdag ifj�val t�rt�n� tal�lkoz�sa alkalm�val. „… monda n�ki… Senki sem j�, csak egy, az Isten…” (Mt 19, 17) N�zz�nk meg n�h�ny – Isten j�s�g�val kapcsolatos – Ig�t a Zsolt�rok k�nyv�b�l! „… Kegyelmesen gondolj r�m, mert te j�s�gos vagy, URam!” (25. Zsolt 7 �j ford.) „… az�rt esedezem: hogy az �R h�z�ban lakhassam eg�sz �letemben, l�thassam, milyen j�s�gos az �R…” (27. Zsolt 4 �j ford.) „Hallgass meg, URam, j�s�gos szeretettel…” (69. Zsolt 16 �j ford.) „… J�s�gos szereteteddel ments meg engem!” (109. Zsolt 21 �j ford.) „Az �Rnak minden �tja igaz, �s minden tette j�s�gos.” (145. Zsolt. 17 �j ford.) Megfigyelt�k, hogy K�roly�k ezt az Isten szem�lyis�g�re oly jellemz� j�s�got, t�bbnyire kegyelemnek, kegyess�gnek ford�tott�k, amelyb�l arra k�vetkeztet�nk, hogy a h�berben a j�s�g �s a kegyelem, kegyess�g val�sz�n�leg rokon �rtelm� fogalmak. Ezzel a felcser�l�ssel viszont �rthet�bb� v�lik ez a Jakab apostol k�nyv�ben �rt j�lismert Ige: „… igazi kegyess�g… ez: megl�togatni az �rv�kat �s az �zvegyeket nyomor�s�gukban…” (Jak 1, 27). Helyette: „… igazi j�s�g… ez: megl�togatni az �rv�kat �s az �zvegyeket nyomor�s�gukban…”. Vagyis az igazi „kegyess�g” nem m�s, mint az igazi „j�s�g” (meg nem fizethet�, vissza nem adhat�, viszonz�s n�lk�li, �nzetlen szeretet). Term�szetesen a Biblia nemcsak enn�l az Igehelyn�l mutat r� az emberi j�s�g er�nyeire, hanem m�s esetekben is, kifejezetten felsz�l�tva benn�nket arra, hogy (Istent�l kapott) szeretet�nk gyakorl�s�ban mi magunk is legy�nk j�s�gosak. „Legyetek pedig egym�shoz j�s�gosak…” (Ef 4, 32) „… tegyetek j�t… �s a Magass�gos fiai lesztek, mert � j�s�gos a h�l�tlanok �s gonoszok ir�nt is.” (Luk 6, 35 �j ford.) Ebben az ut�bbi Ig�ben J�zus Krisztus, Isten j�s�g�t �ll�tja el�nk p�ld�nak. A Magass�gos (Isten), ahogyan J�zus Krisztus eml�ti, az �vele szemben h�l�tlanul �s gonoszul viselked�knek is – �ppen j�s�g�b�l ered�en – ad es�t, eg�szs�get, gyermek�ld�st, de m�g megt�r�si, �jj�sz�let�si lehet�s�get is. „… tegyetek j�t” – olvashattuk. (Ne feledj�k el a kor�bbiakban �rottakat, az ember csak akkor tud j� lenni, j�t tenni, ha „ismeri” az Istent, k�z�ss�gben van �vele, azaz �jj�sz�let�se ut�n!) A P�ldabesz�dek k�nyv�b�l azt is megtudhatjuk, hogy az ember j�s�g�t mindenkor Isten �ld�sa k�s�ri. „A j�s�gos tekintet� ember �ldott lesz, mert ad kenyer�b�l a nincstelennek.” (P�ld 22, 9 �j ford.) Az el�z�ekben olvashattunk m�r a j�s�gos szeretetr�l: „Hallgass meg, URam, j�s�gos szeretettel…” (69. Zsolt 16 �j ford.), a Zakari�s k�nyv�b�l pedig arr�l �rtes�lhet�nk, hogy l�tezik j�s�gos vigasztal�s is. „… Seregek URa! Mikor k�ny�r�lsz Jeruzs�lemen �s Juda v�rosain, hiszen m�r hetven �ve tart haragod? Az �R j�s�gos szavakkal, vigasztal� szavakkal v�laszolt…” (Zak 1, 12-13 �j ford.) Miut�n a „j�s�gos szavakkal” kifejez�st a K�roly-f�le ford�t�s: „ny�jas szavakkal” adja vissza, �s mint l�thattuk most: a j�s�gos sz� egy�ttal vigasztal� sz� is, �jra �rdemes �tgondolnunk a „j�s�gos” val�di jelent�s�t! Az el�z�ekb�l m�r tudjuk, hogy a „j�s�gos” jelenthet kegyelmest, kegyest is, most ehhez sorolhatjuk a ny�jast �s a vigasztal�t is. L�thatjuk teh�t, hogy az Isten szerinti t�k�letes szeretet amellett, hogy t�relmes, kegyelmes, kegyes, m�g ny�jas is, �s vigasztal� is, egysz�val j�s�gos. (Term�szetesen sorolhatn�nk tov�bb a P�l apostol level�ben �rtak szerint.) �rdemes sz�lni mag�r�l a ny�jas sz�r�l, mivel ez a sz� napjainkban m�r ritk�n haszn�latos �s tal�n a jelent�se is megfakult egy kicsit. A Magyar �rtelmez� K�zisz�t�r szerint aki ny�jas, az bar�ts�gos, kedves, sz�ves (nem sz�vtelen), vonz�, kellemes. Teh�t Isten is: bar�ts�gos, kedves, sz�ves, vonz�, kellemes egy�nis�g. Az pedig, hogy Isten szeretetb�l fakad� j�s�ga vigasztal�st is tud ny�jtani, k�l�n�sebb magyar�zatot nem ig�nyel, ha tudjuk, hogy a vigasztal� szem�ly mindenkor egy olyan valaki, aki m�s b�nat�n, szomor�s�g�n igyekszik k�nny�teni, az ilyet megvigasztalni, p�rtfog�s�ba venni. A Jn 14, 15-b�l megtudhatjuk, hogy maga J�zus Krisztus is a mi megvigasztal�sunkra j�tt, lehet�v� t�ve, hogy a b�n�s ember is bejusson a mennyek orsz�g�ba, ha meghallja, meg�rti �s megcselekszi az Isten akarat�t. A Szentl�lek ugyanebben f�radozik, az�rt nevezte �t J�zus Krisztus m�r eleve Vigasztal�nak, J�nos evang�lium�nak 14-15-16. r�sz�ben… Isten szeretet�nek, j�s�g�nak r�sze teh�t a vigasztal�s is. (Az �j ford�t�s� Bibli�ban a Vigasztal� Szentlelket k�vetkezetesen P�rtfog�nak ford�tott�k.) L�m, mennyi mindent siker�lt m�ris megtudtunk a j�s�gr�l, Isten szeretet�nek a j�s�g�r�l, �s ez�ltal mag�r�l Istenr�l, szeret� Aty�nkr�l is! Vajon tal�lunk-e mindezek mell� m�g olyan tulajdons�got, amely az � j�s�g�nak r�sze, �s amelyr�l eddig m�g nem sz�ltunk? H�t megfeledkezhet�nk-e a j�s�g�b�l fakad� gondvisel�s�r�l? Eml�kezz�nk vissza, hogy J�zus Krisztus milyen magasztosan besz�lt ittl�tekor a mennyei Atya szeretetteljes gondvisel�s�r�l! „… Ne aggodalmaskodjatok a ti �ltetek fel�l, mit egyetek �s mit igyatok; sem a ti testetek fel�l, mibe �lt�zk�djetek… Tekintsetek az �gi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem cs�rbe nem takarnak; �s a ti mennyei Aty�tok eltartja azokat. Nem sokkal k�l�nbek vagytok-� azokn�l?… Vegy�tek eszetekbe a mez� liliomait, mi m�don n�vekednek: nem munk�lkodnak, �s nem fonnak; De mondom n�ktek, hogy Salamon minden dics�s�g�ben sem �lt�zk�d�tt �gy, mint ezek k�z�l egy. Ha pedig a mez�nek f�v�t, a mely ma van, �s holnap kemencz�be vettetik, �gy ruh�zza az Isten; nem sokkal ink�bb-� titeket, ti kicsinyhit�ek? Ne aggodalmaskodjatok teh�t, �s ne mondj�tok: Mit egy�nk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruh�zkodjunk?… Mert j�l tudja a ti mennyei Aty�tok, hogy mind ezekre sz�ks�getek van.” (Mt 6, 25-26, 28-32) A Zsolt�rok k�nyv�ben olvashatjuk: „Vessed az �rra a te terhedet, � gondot visel r�lad…” (55. Zsolt 23) /”Minden gondotokat � re� vess�tek, mert n�ki gondja van re�tok.” (1 P�t 5, 7)/ „�ldott legyen az �r! Napr�l-napra gondoskodik r�lunk…” (68. Zsolt 20) Tudjuk, hogyan gondoskodott Isten a pusztai v�ndorl�s sor�n n�p�r�l, hogyan gondoskodott a sz�mukra meg�g�rt f�ld elfoglal�s�r�l, Ill�sr�l �s a t�bbi pr�f�t�r�l, a Babilonb�l val� hazat�r�sr�l �s sorolhatn�nk. J�s�gos gondvisel�s�nek r�sze, ahogyan m�g a nyomor�s�gban l�v� �rv�kr�l �s az �zvegyekr�l is gondoskodik. Isten j�s�ga teh�t gondoskod� j�s�g is. „�rv�knak atyja, �zvegyek v�d�je (t�masza) az Isten…” (68. Zsolt 6 �j ford.) �jra k�rdezz�k: Vajon tal�lunk-e mindezek mell� m�g tov�bbi olyan tulajdons�got, amely az Isten j�s�g�nak r�sze? Jakab apostol level�ben ezt tal�ltuk meg�rva: (Jn 14, 16) „… igen irgalmas az �r �s k�ny�r�letes.” (Jak 5, 11) A k�vetkez� Ig�ket az �sz�vets�g k�nyveib�l �rtuk ki: „… az �r… k�ny�r�letes minden teremtm�ny�hez.” (145. Zsolt 9) „�s az �r elvonula � el�tte �s ki�lta: Az �r, az �r, irgalmas �s kegyelmes Isten…” (2. M�z 34, 6) „K�ny�r�l� �s irgalmas az �r.” (103. Zsolt 8) „… a mi Isten�nk irgalmas.” (116. Zsolt 5) „… irgalmass�got cselekszem ezer�ziglen azokkal, a kik engem szeretnek…” (5. M�z 10) A mi Isten�nk teh�t irgalmas Isten. P�l apostol mi�rt nem eml�tette az irgalmat a szeretet megnyilv�nul�si form�i k�z�? Mert az irgalmass�g szint�n a j�s�g r�sze. Ha valakinek a szeretete j�s�gos, akkor annak a szeretete (ha az t�k�letes szeretet) egyben irgalmas is. Azonnal �rthet�v� v�lik ez, ha megvil�g�tjuk az irgalmas sz� jelent�s�t. Aki irgalmas, az gyeng�den, figyelmesen egy�tt�rz�, az bele tudja �lni mag�t a m�sik elesett, ellehetetlen�lt, kiszolg�ltatott helyzet�be. Akiben van irgalom, abban van sz�nalom, �s a m�sik helyzet�nek megjobb�t�s�ra ir�nyul� k�ny�r�letess�g is. Eml�ksz�nk m�g az irgalmas samarit�nus t�rt�net�re? Ez a samarit�nus, amikor az �ton a rabl�k �ltal kifosztott �s v�resre vert, magatehetetlen�l fekv� embert megl�tta, sz�nalomra, egy�tt�rz�sre, k�ny�r�letess�gre indult ir�nta, �s m�ris cselekedett, m�ris seg�tett rajta. Mert ez a samarit�nus egy irgalmas samarit�nus volt (Luk 10, 30-35). L�thatjuk, hogy az irgalom �s a k�ny�r�letess�g �destestv�rek, �s mindkett� a j�s�goss�gnak, a j�s�gnak a r�sze. Isten az�rt irgalmas �s k�ny�r�letes, mert j�s�gos. �s az�rt j�s�gos, mert � a t�k�letes szeretet. A szeretet irgalmas volt�r�l besz�lt J�zus Krisztus is, �s ism�t az Aty�t hozta fel j� p�ld�nak, amikor �gy sz�lt: „Legyetek irgalmasok, amint Aty�tok is irgalmas.” (Luk 6, 36) Ugyanerr�l besz�lt J�zus Krisztus, amikor egy r�gebben �lt pr�f�ta szavait id�zte szabadon: „… tanulj�tok meg, mi az: Irgalmass�got akarok �s nem �ldozatot.” (Mt 9, 13) J�zus itt az irgalmass�gra akarta felh�vni a figyelmet. H�se�s pr�f�ta ugyanis ezt mondta: „Mert szeretetet k�v�nok… �s nem �g��ldozatokat.” (H�s 6, 6) A H�se�st�l id�zett Ige, az �r szava, az id�zet pedig Isten kijelent�se. Mivel Isten szeretet, ez�rt az �t ismer�kt�l, az �vele k�z�ss�gben l�v�kt�l – ha m�r egyszer a Szentl�lek �ltal a sz�v�kbe �ltette a szeretet magv�t – joggal elv�rja, hogy �ljenek is a benn�k l�v� szeretettel, gyakorolj�k azt. A szereteten bel�l pedig – mint m�r az el�z�ekben l�thattuk – elv�rja az egym�s ir�nti (ember-ember k�z�tti) j�s�got, m�ghozz� a j�s�gon bel�l a legf�nyesebb, leg�rt�kesebb, legnemesebb tulajdons�g gyakorl�s�t: az egym�s ir�nti irgalmass�got. A P�ldabesz�dek k�nyv�b�l megtudtuk, hogy az ember j�s�g�t mindenkor Isten �ld�sa k�s�ri. Jakab level�b�l viszont azt is megtudhatjuk, hogy aki nem cselekszik irgalmass�got, az Isten r�sz�r�l sem sz�m�that irgalomra (sz�nalomra, egy�tt�rz�sre, k�ny�r�letess�gre): „Mert az �t�let irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmass�got…” (Jak 2, 13) Az isteni szeretet, j�s�g �s irgalom ut�n t�rj�nk vissza a k�ny�r�letess�gre, amir�l m�r olyan sok Ig�ben megeml�kezt�nk, viszont fontoss�g�hoz, jelent�s�g�hez m�rten m�lt�nytalanul keveset sz�ltunk r�la! Az irgalmas samarit�nus t�rt�net�nek ismertet�se ut�n csup�n azt �rtuk, hogy: „az irgalom �s a k�ny�r�letess�g �destestv�rek, �s mindkett� a j�s�goss�gnak, a j�s�gnak a r�sze. Isten az�rt irgalmas �s k�ny�r�letes, mert j�s�gos.” Isten szeretet�nek, j�s�g�nak, k�ny�r�let�nek cs�cspontja: a kegyelem. Isten az�rt kegyelmes, mert j�s�gos szeretet�nek az egyik alappill�re �ppen az irgalom. �s tudjuk, hogy aki irgalmas, az gyeng�den, figyelmesen egy�tt�rz�, az bele tudja �lni mag�t a m�sik elesett, ellehetetlen�lt, kiszolg�ltatott helyzet�be. Akiben van irgalom, abban van sz�nalom, �s a m�sik helyzet�nek megjobb�t�s�ra ir�nyul� k�ny�r�letess�g is. Isten m�r az �denben t�rt�nt b�nbees�skor megsz�nta az embert. Rendreutas�totta, megb�ntette, ki�zte az �denb�l, de azonnal „megesett a sz�ve” a k�t szerencs�tlen megt�vesztett �s rosszul d�nt�tt, f�ld�nfut�v� lett, mez�telen emberen. Az emberekkel kapcsolatos irgalm�nak gyakorl�sa, k�ny�r�letess�ge azzal kezd�d�tt, hogy teremtett �llatai k�z�l le�lt n�h�nyat, hogy b�rruh�ba �lt�ztethesse �d�mot �s �v�t. Isten ezt k�vet�en az eg�sz emberi t�rt�lelem sor�n mindv�gig azon f�radozott, hogy seg�tsen, k�ny�r�lj�n bukott emberi teremtm�nyein, akik pedig �t rendre visszautas�tva, mindenkor ink�bb a gonosz, Isten igazs�ga ellen l�zad� szellemi er�knek engedelmeskedtek. Nem �rtett�k meg, vagy soha nem akart�k elfogadni Istennek azt az akarat�t, hogy az �vele k�z�ss�get nem �pol�k nem mehetnek be az � orsz�g�ba, az ilyenek sorsa a k�rhozatban v�gz�dik, sorsuk a biol�giai hal�lt k�vet�en: az �r�k hal�l. �s Istent a szeretete, abb�l fakad� j�s�ga, irgalma �s k�ny�r�letess�ge egy t�k�letes kegyelem meghozatal�ra ind�totta. Tudjuk, hogy a kegyelem nem m�s, mint amikor valakit mentes�tenek egy jog szerint j�r� s�lyos b�ntet�s elszenved�se al�l. �gy kaphat p�ld�ul kegyelmet egy hal�lra�t�lt b�n�s att�l, akinek joga van kegyelmet adnia sz�m�ra. �s �gy k�n�lta fel mennyei Aty�nk is a b�n�s emberis�g sz�m�ra a kegyelm�t. „Mert �gy szerette Isten e vil�got, hogy az � egysz�l�tt Fi�t adta, hogy valaki hiszen � benne, el ne vesszen, hanem �r�k �lete legyen.” (Jn 3, 16) Olvassuk el ezekut�n a bevezet� Igeszakaszunk egyik fontos kijelent�s�t! „Ez a szeretet… elk�ldte a Fi�t engesztel� �ldozatul b�neink�rt.” „… Isten, gazdag l�v�n irgalomban, az � nagy szeretet��rt, amellyel minket szeretett, minket is… �letre keltett a Krisztussal egy�tt – kegyelemb�l van �dv�ss�getek!… hogy megmutassa… kegyelm�nek m�rhetetlen gazdags�g�t ir�ntunk val� j�s�g�b�l Krisztus J�zusban… kegyelemb�l van �dv�ss�getek…” (Ef 2, 4-5, 7-8 �j ford.) Szeretett Testv�r�nk! Itt az ideje, hogy – ha csak c�mszavakban is, de – �sszegezz�k az Isten szeretet�r�l �rottakat: L�ssuk mi jellemzi Isten szeretet�t, l�ssuk teh�t milyen Mennyei Aty�nk t�k�letes szeretete! Mennyei Aty�nk szeretete: t�relmes, j�s�gos, /kegyes, ny�jas (bar�ts�gos, kedves, kellemes, sz�ves, vonz�) vigasztal�, gondoskod�, irgalmas (gyeng�d, figyelmesen egy�tt�rz�, sz�nalomra indul�, k�ny�r�letes, kegyelmez�)/, nem irigy, nem f�lt�keny, nem k�rked�, nem �ntelt, nem tolakod�, nem b�nt�, nem a maga haszn�t keresi, nem haragv�, nem a rosszra figyel, t�vol van mindenf�le hamiss�gt�l, az igazs�gban �rvendez�, meg�rt�, rem�nyked�, hossz�t�r�, soha el nem m�l�. Mondd, ismered ezt az Ig�t? „�n �s az Atya egy vagyunk.” – mondta J�zus Krisztus. (J�n 10, 30) Az Atya a Fi�t adta �rt�nk, a Fia pedig a saj�t �let�t. Vajon az Isten Fi�ban, az �r J�zus Krisztusban lakoz� szeretet milyen lehet, – ha � egy az Aty�val?